2021. november 19., péntek

Wynn's Friction Proofing Special

 A legendás tervező Frank P. Kurtis első igazi saját tervezésű és építésű versenyautója volt ez a gyönyörű szerkezet.

1948-ra lett kész és a kasztniszáma Kurtis Kraft 1000 néven lett ismert és a 316-os számot viselte.


Első pilótája a dirt track pályák legendája Tommy Hinnershitz lett, aki a 7-es rajtszámot kapta az Offenhauser motoros versenyautójára.A 23. helyről vágott neki a futamnak, majd a mágnes hibája miatt végül a kilencedik helyen végzett, ami nem rossz egy kezdő csapattól.

A bajnokságban a szezon első futamától augusztus végéig Walt Brown indult és meg nyerte a langhorne-i National Converntion Sweepstakest.Ősztől a kaliforniai Johnnie Parsons vette át az ülést és a zárófutamot meg is nyerte! A versenyautó összesen 10 futamra nevezett, amelyből nyolcon elindult és kétszer győzött, kétszer második lett!



1949-ben a versenyautó a 12-es rajtszámot kapta valamint továbbra is Parsons terelgette a versenyautót. Mindösszesen 13 futamon indult, amelyek közül ötöt megnyert s a bajnokság első helyén végzett. Az indianapolisi 500-as futamon a tizenkettedik heylről indulva  a második lett.



A következő év volt a csúcspont: Kurtis gyára helyett a Lou Welch féle Wynn's Friction Proofing vette át a szponzorációt és a csapat az 1-es rajtszámot viselte. Parsons maga megynyerte az Indy 500-at valamint a bajnokság második helyén végzett, igaz utóbbit többféle konstrukcióval.

Az év nyarán Kurtis eladta az autóját 9500 dollárért Jim Robbinsnak, aki ez évben még viselte az 1-est és versenyeztette Parsonst.



1951-ben Mike Nazaruk lett a versenyző és mindjárt az Indy 500-on egy második hellyel nyitott utána  a középmezőnyben végzett háromszor, így csapatot váltott, maga Jim Robbins is csak az Indy 500-ra fokusált.



Jól is tette Robbins mert 1952-ben Parsons megint visszült a régi gépébe az Indy 500-ra és a tizedik helyen végzett. A bajnokság többi futamán már nem nevezték az elavult konstrukciót,majd a gyászos vég az lett, hogy a következő évi Indy 500-on Leroy Warriner kiesett az időmérőn.



Ez a konstrukció lett az 1950-re elkészült Kurtis Kraft 2000-es gépek alapja

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése