Jim Hurtubise 1932. december 5.-én született a New York állambeli North Towanda településen.
1951-től indult a környékbeli átalakított stock car futamokon,ahol hamarosan sikeres lett.Amíg a Part Őrségnél a szolgálati idejét töltötte a napfényes floridai Tampában, időnként részt vett a rangos daytonai futamokon a másodosztályúak között.A szolgálati ideje után visszatért a régi környékére és tovább versenyzett stock car versenyeken.
Több sikeres verseny után 1956 tavaszán Kaliforniába ment,hogy a legnépszerűbb sprint car sorozatban részt vegyen.Ez volt a CRA.
Itt jó barátságba került a legnagyobb ellenfelével Parnelli Jones-szal. 1956-ban már futamot is nyert,így 1957-ben a bajnokság tizedik,majd a következő évben a negyedik helyen landolt.Itt kapta a szívóssága és kitartása végett a becenevét:Herkules.
Az 1958-as szezonban Középnyugatra utazott és elkezdett versenyezni az IMCA bajnokságban.Első nekifutásra a bajnokság negyedik helyén végzett.
A következő esztendőben továbbra is kétlaki maradt,a CRA-ban a tizedik helyen végez,a kőkemény IMCA-ban pedig a második helyen!Ez év kora őszén rámosolygott a szerencse és elindulhatott élete első USAC futamán.Újoncként mindjárt megnyerte a Sacramento-i Nemzeti bajnoki(Indycar) futamot.
 |
| Az első győztes gép a Racing Associates 1955-ös Kuzma-Offenhauser gép 1959-ből |
A csúcson
1960-ban pedig már számolni lehetett vele.Ekkor vett részt elsőre az Indianapolis 500-on. Mindjárt a leggyorsabb kört futotta az edzésen,majd' 3 mérföld per órát ráverve Eddie Sachsre. Elsőre problémák miatt csak a tizennyolcadik helyen végzett és így az Év Újonca lett.Nemsokára pedig megnyerte a Langhorn-i futamot is.Ebben az évben a Keleti part Sprint car divízióban a harmadik helyen végzett,Középnyugaton az ötödik lett.
 |
| Herk sprint car gépe |
1961-re a szekér beindult,Springfieldben győz a Nemzeti bajnoki futamon(Indycar),hatodik a bajnokságban illetve az összevont USAC sprint car bajnokságban a második helyen végez,Langhorn-ban a a duplafordulós sprint futamokon viszi a pálmát-mindkettőt megnyeri.
 |
| A 60-as évek elejének királyai: Herk(56),Parnelli Jones(98) és Foyt(14) |
Ezidőtájt a karrierje csúcsán jár,Herk(ez Hurtubise beceneve),Parnelli Jones és A. J. Foyt voltak az Indy,a sprint car és a midget pályák királyai. Jones és Foyt valahogy jobban menedzselték a karrierjüket, Herk szívből harcolt.
1962-ben a Nemzeti bajnokság hatodik helyén végez,Springfieldben ismét nyer,így négy Indycar győzelme lett,a Nemzeti sprint car bajnokságban a harmadik lett.Következő évebn szoros összecsapásokban ötödik lett a sprint car mezőnyében,a Nemzeti bajnokság(Indycar) változatosra sikeredett,mert több konstrukciót is kipróbált.Meg kell említeni,hogy Herk az Indy 500-on kitartott a gyengébb és megbízhatatlan,de fejleszthetőbb konstrukciókban-mint például a Novi-ezért rendre gyors köröket futott,de a gépek kilehelték a lelküket a verseny felénél.
1964-ben a saját fejlesztésű gépével vágott neki a Nemzeti bajnokságban a forradalmi külső tartályos géppel.A milwaukeei futamon a falnak csapódott és a kocsi felrobbant,súlyos égési sérüléseket szerezve.Napokig élet-halál közt lebegett,hónapokig tartott a felépülése.Viszont a versenyzést soha nem hagyhatta abba,ezért kérte az orvosait,hogy a kezén a bőrt és az izmokat úgy rakják össze,hogy a kormányt tudja tekerni.Sajnos a dirt track pályákon való versenyzést abba kellett hagynia a sérülései miatt.
 |
| Ikonikus kép Herk kezéről |
1965 tavaszán viszont visszatért a Nemzeti bajnokságba mindjárt egy negyedik hellyel.Változatosan alakultak számára a következő évek,de 1967-től a saját konstrukciójú Mallard gépére helyezte a hangsúlyt.
Herk karrierjét a stock car világában kezdte,majd 1957-től mintegy 20 éven át alkalomadtán ki is próbálta magát a NASCAR-ban.1966-ban az Atlanta 500 futamon fényes győzelmet aratott öreg Plymouth gépével.Összesen 3 stock car ,győzelmet, négy Indycar győzelmet valamint 18 sprint car győzelmet aratott karrierje során.Legtöbbször az 56-os rajtszámot viselte.
1975-ben visszatért egy évre a Dirt track pályákra az USAC Silver Crown bajnokságba,amolyan hobbi szinten,jó eredményekkel.
 |
| A győztes atlantai futam után |
Mallard
 |
| Az első Mallard részvétel |
Már 1965-ben egy kiszuperált Watsont épített át,de a Mallard saját ötlet volt.A roadstereket ekkor kezdték el kiszorítani a versenypályákról a formulaautók. Herk viszont teljesen hitt a középmotoros roadster gépében,hiszen könnyebb volt mint a társai és mint kiderült jóval gyorsabb is,de a baja az öreg Offenhauser motorban volt keresendő.1967-ben két Mallard is készült,az egyes kasztnival Herk próbálkozott a kettessel a texasi Ebb Rose,de hamar rommá törte.Innentől a versenyautó 1980-ig az évi egyszeri szerepléséig csak az egyes kasztnival versenyzett,a kettest mint alkatrészt használták.
1968-ban zseniális időt futott Herk a géppel,de a futamon a dugattyúk egyszerűen elégtek.
1972-ben a bump dayen a pitben állva várakozott Herk a Mallardal majd a startpisztoly eldörrenése után Herk kinyitotta a motorháztetőt,ami alatt 5 rekesz Miller sör lapult,jégbe helyezve.majd ezeket a csapata és a felügyelők közt szétosztotta.
Ezt a roadster csodát egyébként Herk tervezte,Bill Henderson öntötte formába Paul Cozarddal,a motrot pedig Don Shepard építette bele.
Herk 1981-as sikertelen Indy 500 kvalifikációja után visszavonult texasi birtokára,ahol egy vadászati központot csinált.1989 január 6.-án érte a szívinfarktus épp a Port Arthur-i birtokán Texasban.A sors furcsa fintora,hogy mindösszesen 56 éves volt,pontosan mint kedvenc rajtszáma.
Felesége Jane Indianapolisban él,három gyermeke van: Karen,Patricia és Andrew.
1993 A Sprint Car Hírességek Csarnokának a tagja lett.
